NYÍRCSAHOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Település történet

A XVI. század közepén szinte az egész egykori Csaholyi birtoktest a leányági örökösök: a Malomvízi Kenderes, a Butykai Keszegh, az Eödönffy, a Brebiri Melyth, a Vethéssy, Zoltán, Tárkányi, Nagymihályi Csanádi, a Sulyok, Prépostváry, Jakchy stb. családok kezére került.1549-ben Nádasdy Kristóf kapott adományt Csaholyi János és Miklós minden jószágára. A Melith családot, illetőleg Csaholyi Anna három fiát, Melith Istvánt, Pált és Pétert a csaholyi és csengeri uradalomban 1568-ban új királyi adomány erősítette meg.A XVII. század szomorú volt a község életében. Az 1605. év Csaholyra is végzetessé vált.Básta György elfoglalta az ecsedi várat és elpusztította a szomszédos Csaholy községet, lerombolta monostorát és a Csaholyiak erődített kastélyát.1605-től 1814-ig pusztaként szerepelt.1727-ben Szatmári Bencze Sámuel kapta meg. 1747-ben gróf Teleki Ádám kap benne részjószágot.1810-ben gróf Teleki, gróf Károlyi, Újhelyi, Szinyei, Vay, Patay, Fay, Pogány, Korda, Sulyok családok voltak az urai.1812-ben az itteni földbirtokosok meghirdették a Felvidéken, hogy Csaholyt újra betelepítik, mert a műveletlen, beerdősödött határ nem termett. A telepítési hirdetmény Zemplén, Sáros, Abaúj, Ung megyék lakosai között talált olyan nincstelenek tömegére, akik vállalták a hosszú út fáradalmait és jöttek új hazát keresni.1812-ben 5 tót család jött a Csaholyi Pusztára. Jelentkeztek a földbirtokosoknál, majd mutatott helyen földbe ásott kunyhót tákoltak maguknak össze. 1813-ban már többen jöttek letelepedés végett, főleg Hardicsáról, Imregről, Hrabócról, Hazslinból, Ladicskóról és még sok más felvidéki faluból.Maksai szerint a falu lakói a középkorban magyarok voltak. Később Csaholy sokáig lakatlan puszta.Szirmay a XIX. század elején még így ír róla: „…most puszta, ez előtt nevezetes helység.” A múlt század közepe táján Fényes Elek már ezt írja: „nem régen népesíttetett meg újra.”Ekkor a lakosság vallási és nemzetiségi megoszlása a következő volt: 353 római katolikus, 223 görög katolikus, 84 református, 18 izraelita. Közülük csak a református vallásúakat tekinthetjük magyaroknak. A római katolikusok minden bizonnyal tótok, azaz szlovákok, a görög katolikusok ruszinok voltak. A lakosság elmagyarosodása gyors ütemben történhetett, a századfordulón ugyanis nagyjából hasonló vallási megoszlásnál már mint magyar falu szerepel, kis százalékú tót „szláv” népességgel.A betelepülés éveiben és még később is sokáig a tót nyelv volt a társalgás nyelve. Az iskolában azonban 1818-tól csak magyarul tanítottak.
Minden jog fenntartva  2016
“Sit nulla id ut non excepteur dolore? Eiusmod dolore veniam ea officia. Veniam voluptate nulla labore ad id eiusmod reprehenderit labore deserunt. Dolor id commodo incididunt anim incididunt cupidatat pariatur dolore cillum ut sit voluptate commodo labore magna velit do.”
© Lorem ipsum dolor sit Nulla in mollit pariatur in, est ut dolor eu eiusmod lorem
FrenchHoliday.com