Nyírcsaholy története a XX. század kezdetéig Az egykori Ecsedi-láp határán, néhány kilométerre a Bátorligeti-ősláptól, Mátészalka tőszomszédságában, ott, ahol a nyírségi homok belevész az Ecsedi-lápba, a Kraszna bal partján húzódik meg Nyírcsaholy, a Csonka Szatmár-vármegyei kis település. Fényes Elek így ír róla: „Roppant határ a homokos dombokból, völgyekből, ligetes erdőkből, rétekből áll, s rozsot bőven terem; lápjában sok nádat vághat.”A fentiekből kitűnik, hogy a település egyik része a Nyírséghez, másik része az egykori Ecsedi-láphoz tartozik. A kettő közötti határvonalat a falu főutcája képezi. A község hivatalos nevének helyi ejtése Nyírcsaholy, de lakói és a környékbeliek gyakran csak Csaholy alakban emlegetik. A község 1270-ben a Káta nembeli Csaholyiak birtokaként tűnik fel, (p. Chahol) de ennél bizonyára korábban keletkezett, mert a nemzetség XI-XII. században Szatmárba költöző ágának ez volt az első falva.A családtörténeti kutatások szerint a tatárjárás előttre visszavezethető Csaholyi család a - Szabolcs vármegyében már a XI. században birtokos - Káta nemzetségből származott. Lényegében véve annak egyik ága, akik Szabolcsból terjeszkedtek Szatmárba. Korai központjuk az ágnak, majd a családnak nevet adó Csaholy (Nyír-Csaholy). Néhány korai falujuk mellé elsősorban a XIII. század második felében újabb és újabb birtokokat szereztek. A Csaholyiak ősi szerzeményeik mellett ekkor rátehették a kezüket a környék legfontosabb közúti csomópontjára Hidaskocsordra, a volt királyi birtokra, s ezzel helyzeti előnybe kerültek. A Csaholyi család uradalomalakító törekvéseihez nagyban hozzájárult az a genetikai törvényszerűség, hogy nagyszámú fiúval megáldott család volt. A XII. század  második felében a Csaholyi család uradalmának birtokosai Ábrahám comes Péter nevű fia és unokája Péterfia I. János. Utóbbi a szolnoki ispánságot is viselte és Csaholyi, vagy Csaholymonostori Nagy Jánosnak nevezik okleveleink. Az 1330-1350-es években több faluval és részbirtokkal gyarapította az uradalmat, mely ekkor már 20 faluból állott. A nemzetség Csaholyban felépített monostorát 1327-ben említik először: Chahal monustera néven. A monostor emléke a falu Monostoroscsaholy elnevezésében maradt meg. A XIV. század elején a monostoron kívül a községben is működött plébánia egyházának Pál nevű papja 1333-34-ben 4 garas pápai tizedet fizetett. 1434 májusában említik a Boldog Szűz tiszteletére emelt egyházát, s annak György nevű plébánosát. A település, mint a Csaholyi uradalom központja a forgalmasabb helyek közé tartozott és 1467 novemberében már csütörtöki napokon vásártartási joga is volt. Az uradalom legfontosabb települései a családnak is nevet adó ősi központ Monostoroscsaholy, a két vámos révhely, Hidaskocsord és Csenger. Utóbbi ebben az időben már lényegében mezővárosnak tekinthető és a század későbbi évtizedeiben a Csaholyiak birtokközpontja lett. Az 1514. évi parasztháború ismert szabolcsi-szatmári eseményei nem szólnak a Csaholyi uradalom falvairól. Melith Györgyné Csaholyi Anna 1569 tájára tehető halálával a Csaholyi család kihalt. .

Település történet

NYÍRCSAHOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Minden jog fenntartva  2016
“Sit nulla id ut non excepteur dolore? Eiusmod dolore veniam ea officia. Veniam voluptate nulla labore ad id eiusmod reprehenderit labore deserunt. Dolor id commodo incididunt anim incididunt cupidatat pariatur dolore cillum ut sit voluptate commodo labore magna velit do.”
© Lorem ipsum dolor sit Nulla in mollit pariatur in, est ut dolor eu eiusmod lorem
Nyírcsaholy története a XX. század kezdetéig Az egykori Ecsedi-láp határán, néhány kilométerre a Bátorligeti- ősláptól, Mátészalka tőszomszédságában, ott, ahol a nyírségi homok belevész az Ecsedi-lápba, a Kraszna bal partján húzódik meg Nyírcsaholy, a Csonka Szatmár-vármegyei kis település. Fényes Elek így ír róla: „Roppant határ a homokos dombokból, völgyekből, ligetes erdőkből, rétekből áll, s rozsot bőven terem; lápjában sok nádat vághat.”A fentiekből kitűnik, hogy a település egyik része a Nyírséghez, másik része az egykori Ecsedi-láphoz tartozik. A kettő közötti határvonalat a falu főutcája képezi. A község hivatalos nevének helyi ejtése Nyírcsaholy, de lakói és a környékbeliek gyakran csak Csaholy alakban emlegetik. A község 1270-ben a Káta nembeli Csaholyiak birtokaként tűnik fel, (p. Chahol) de ennél bizonyára korábban keletkezett, mert a nemzetség XI-XII. században Szatmárba költöző ágának ez volt az első falva.A családtörténeti kutatások szerint a tatárjárás előttre visszavezethető Csaholyi család a - Szabolcs vármegyében már a XI. században birtokos - Káta nemzetségből származott. Lényegében véve annak egyik ága, akik Szabolcsból terjeszkedtek Szatmárba. Korai központjuk az ágnak, majd a családnak nevet adó Csaholy (Nyír-Csaholy). Néhány korai falujuk mellé elsősorban a XIII. század második felében újabb és újabb birtokokat szereztek. A Csaholyiak ősi szerzeményeik mellett ekkor rátehették a kezüket a környék legfontosabb közúti csomópontjára Hidaskocsordra, a volt királyi birtokra, s ezzel helyzeti előnybe kerültek. A Csaholyi család uradalomalakító törekvéseihez nagyban hozzájárult az a genetikai törvényszerűség, hogy nagyszámú fiúval megáldott család volt. A XII. század  második felében a Csaholyi család uradalmának birtokosai Ábrahám comes Péter nevű fia és unokája Péterfia I. János. Utóbbi a szolnoki ispánságot is viselte és Csaholyi, vagy Csaholymonostori Nagy Jánosnak nevezik okleveleink. Az 1330-1350-es években több faluval és részbirtokkal gyarapította az uradalmat, mely ekkor már 20 faluból állott. A nemzetség Csaholyban felépített monostorát 1327-ben említik először: Chahal monustera néven. A monostor emléke a falu Monostoroscsaholy elnevezésében maradt meg. A XIV. század elején a monostoron kívül a községben is működött plébánia egyházának Pál nevű papja 1333-34-ben 4 garas pápai tizedet fizetett. 1434 májusában említik a Boldog Szűz tiszteletére emelt egyházát, s annak György nevű plébánosát. A település, mint a Csaholyi uradalom központja a forgalmasabb helyek közé tartozott és 1467 novemberében már csütörtöki napokon vásártartási joga is volt. Az uradalom legfontosabb települései a családnak is nevet adó ősi központ Monostoroscsaholy, a két vámos révhely, Hidaskocsord és Csenger. Utóbbi ebben az időben már lényegében mezővárosnak tekinthető és a század későbbi évtizedeiben a Csaholyiak birtokközpontja lett. Az 1514. évi parasztháború ismert szabolcsi-szatmári eseményei nem szólnak a Csaholyi uradalom falvairól. Melith Györgyné Csaholyi Anna 1569 tájára tehető halálával a Csaholyi család kihalt. .

About us

FrenchHoliday.com